Sokan találkozhattak már azzal a problémával, hogy airsoft replikájuknak a szórását mindenféle tuning holmik sem tudták orvosolni, és jön a konklúzió, hogy biztosan a termék rossz - nem feltétlenül. Egy jól összeállított gyári alkatrészeket felvonultató rendszer is tud szép eredményeket produkálni. Magamból kiindulva a kezdetek kezdetén még csak az számított, hogy legyen jól tömítve - hengerfej, dugattyúfej, légfúvó; legyen beépítve egy jó hop-up gumi, esetleg ha kell, egy jobb kamra valamint legyen hézagolva a cső. Volt amikor ez kiváló eredményt hozott, viszont volt, amikor nem igazán. Biztos többen is vannak már akiknek nem újdonság a különböző űrtartalmú hengerek alkalmazása a beépített cső tekintetében. Ebben a bejegyzésben szeretnék egy összefoglalót bemutatni az optimális henger-cső arányokról.

A hengerben a dugattyú sűríti a levegőt. Ez megy a csőbe amitől a BB elhagyja azt - egyszerű mint a pofon. Ha a részletekbe is belemegyünk hamar kiderül, hogy nem az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű levegőt préseljünk át a rendszeren. Két fontos tényező van: az egyik a légnyomás/kompresszió, a másik a henger térfogatának aránya a csőhöz viszonyítva. A rugó biztosítja a kompresszió mértékét, a tömítésekkel pedig maximalizáljuk azt, megszüntetve a lehetséges eresztési pontokat. 

Amikor meghúzzuk az elsütőbillentyűt és a felhúzó fogaskerék útjára engedi a dugattyút, az elindul a cilinder belseje felé, amiben az utolsó nyílást elhagyva elkezdi a sűrítést - ez a pont legyen a "kompressziós pont". A hengerben lévő levegő sűrítése a kompressziós ponttól a hengerfej gumi csillapításáig tart. 

A henger és a cső térfogatának aránya, valamint a kompresszió mértéke határozza meg a BB csőtorkolati kezdősebességét (meg a BB tömege természetesen - meg sok egyéb apróság, amelyektől most eltekintek). Ha ez az arány túl alacsony (rövid henger, hosszú cső), akkor a BB-t nem gyorsítja a levegő a cső teljes hosszában, így az a cső elhagyása előtt már lassulni kezd - optimális esetben a BB "lebeg" a csőben, de mivel elfogy a levegő ami lebegteti, a cső belső falának fog ütődni, ami pontatlanságot okoz. A másik véglet az, amikor túl nagy az arány (hosszú henger, rövid cső), és amikor a BB elhagyja a csövet, a nagy nyomással kiáramló levegőtöbblet a BB mellett elhaladva negatívan befolyásolja annak irányát, ezzel szintén nagy szórásképet eredményezve. Túl sok levegő hagyja el a csövet a BB kilépésekor, nagy szóráskép.
Optimális mennyiségű levegő hagyja el a csövet a BB kilépésekor, minimális szóráskép.
Kevés levegő, a BB a cső elhagyása előtt veszíteni kezd sebességéből - a BB-t "lebegtető" levegő megszűnésével az a cső falához ütődik, nagy szórást eredményezve ezzel. 

Az optimális henger-cső arány meghatározását rengeteg tényező befolyásolja ahhoz, hogy azt egyszerűen megtehessük - henger térfogat, cső térfogat, BB tömege és átmérője, rugóerő, tömítettség, hop-up beállítás és bármi ami a légrendszerben található. El lehet mélyülni az elméleti fizikában, viszont szerintem az airsoft felhasználók 99%-a nem fog ezzel vesződni. Általában az optimális arány 1,5 és 2,5 közé tehető. A lényeg mindenhol ugyanaz: elegendő levegőt juttassunk át a csövön ahhoz, hogy az végig gyorsítsa a BB-t, de a csövet elhagyva már ne legyen rá komolyabb hatással. Miért nem jó az 1/1-es arány? Mivel nagyobb légnyomást hozunk létre - összepréseljük a levegőt - a BB felgyorsításához, a cső térfogatánál nagyobb mennyiségre van szükség (fiktív példa: víz alatti játékhoz az 1/1 még jó is lenne, mivel a folyadékot nem tudjuk összepréselni, de a levegőt igen).

Tehát a szempontok:
- henger hossza, belső átmérője
- cső hossza, belső átmérője
- BB tömege

Egy precíziós (tight; 6,01-6,05 mm) cső esetén kevesebb levegő megy el a BB mellett, így kevesebb mennyiséget is elég munkára fogni - egy ilyen cső beépítésével az arányszám kb 0,1-0,3 tizeddel növekszik. Az a jó nekünk, ha a levegő és az általa tolt BB a csövet is ugyanazzal a sebességgel hagyja el - a korábban említett kevés levegő esetén ez már nem teljesül. Akkor van egy tökéletes fegyverünk, ha a levegő a BB-t a cső centrumában tolja végig - mondhatni "lebeg" a BB a csőben - és a csőből kilépve sem téríti el. Vannak csövek (Wide Bore), amelyek nem szűkebb keresztmetszetűek, hanem épp ellenkezőleg, precíz kidolgozottságú belső felülettel 6,08 mm-nél nagyobb belső átmérővel rendelkeznek (például 6,23mm), és pontosan ezt a hatást kívánják az előnyünkre fordítani - viszont nagyobb a "levegőétvágyuk". 

A témában van még említésre méltó szereplő, az pedig a portolt cső. A többlet levegő szórásképre gyakorolt hatását már tudjuk. A hagyományos csöveknél az optimális arány beállítása esetén is marad némi "levegőtölcsér", de az már nem feltétlenül jár jelentős hatással a szórásképünkre.  A portolt csővel mondhatni pontot tehetünk az ügy végére, mivel a BB-t a cső teljes hosszában gyorsítjuk, a kilépés előtt pedig a felesleg a furaton/maráson(portoláson) keresztül távozik, így a csövet elhagyó BB mellett nincs felesleges kiáramló levegő, ami eltéríthetné. Több gyártó is a portolt csövek végét kisebb átmérővel készíti - ennek oka, hogy egy passzos külső csőbe rejtve is tudjon a levegő távozni. Látványos bemutatóként szolgáljon az alábbi videó:

A BB tömege sem elhanyagolható szempont - elsőre nem feltétlenül kell a replikát szétbombázni, lehet, hogy más tömegű BB használata is javít a lőképen. Például adott egy AEG, amiben 0,25 grammos BB-t használunk. A replika tud 0,2 grammos BB-vel 385 FPS-t. 0.28-as BB-re átváltva a szóráskép javul - nagyobb arány esetén ez járható út, alacsony aránynál a könnyebb BB-re váltás sem fog segíteni. A nehezebb BB lassabb, így tovább van a csőben, és közben a levegő egy része el tud mellette szökni ami lebegteti, így a kilépéskor jobb lesz a helyzet - ugyanakkor a nehezebb lövedék tehetetlensége is nagyobb, így a levegő mozgása ami a fegyvertől független sem fogja akkora mértékben befolyásolni mint a könnyebb típust.

A következő táblázat a különböző hosszúságú csövekhez ajánlott hengertípusokat tartalmazza:

Az itt található adatok iránymutató céllal kerültek összeállításra, eltérő megoldás is megfelelhet. A táblázatban látható adatok a standard átmérőkkel lettek számolva (kivétel a bore up kit, annál a henger belső átmérője 23,75mm, de ettől eltérő is előfordulhat).
A Bore Up szettek lényege, hogy az alap AS. szabványú rendszereknél nagyobb mennyiségű levegőt mozgassanak meg - a henger belső átmérője nagyobb, ehhez társul a hengerfej, dugattyúfej, és a légfúvó is. Csak szettben célszerű vásárolni a biztos eredmény érdekében. (a henger belső átmérője kb 23,75mm, de ettől eltérő is lehet gyártótól függően)

Bore Up szett - ajánlott kb 550mm-es csőhossztól felfeléHengerek: standard belső átmérővel - 23,5mm 

Teli henger / A (0) típus
451 mm csőhossztól felfeléKivágás a henger végén / B (1) típus
450-401mm-es csőhosszúsághoz. 4/5 henger / C (2) típus
400-331mm-es csőhosszhoz

3/4 henger / D (3) típus
330-251mm-es csőhosszhoz1/2 henger / E (4) típus
250-201mm-es csőhosszhozF (5) típus
200-110mm-es csőhosszhozAz 1/2-es hengernél is rövidebb verzió. Kevés helyen fellelhető, de létezik. Egyéb esetben marad az egyedi gyártás házilag vagy műhelyben. 

Kiinduló forrásként a következő oldalakat használtam fel:
 airsofttech ; airsoftcanada ; richmondairsoft ; airsoftsniperforum